A HACCP rendszer akkor, és most
a NASA más céllal indította
A HACCP nemzetközileg elfogadott élelmiszerbiztonság megteremtésére, a lehetséges kockázatok kezelésének, értékelésének, a veszélyek megállapításának szisztematikus módszere, rendszere. Hogyan csökkentheti a HACCP rendszerből fakadó bizonyos kellemetlen költségeket?
A HACCP rendszert még a hatvanas években dolgozták ki az amerikai űrkutatási program, és a hadsereg közreműködésével. Céljuk az űrutazás időtartamára konzervált élelmiszerek biztonságos, szennyezés mentes tárolása volt, de a nyolcvanas évek közepére átterjedt az egész élelmiszer-iparra. 1995 óta az Európai Unió országaiban, 2002 január 1-től pedig az élelmiszer gyártók és vendéglátásban résztvevők számára is kötelező az alkalmazása.
Leegyszerűsítve: sok túldimenzionált cikk látott napvilágot, melyekből sorra jöttek a félreértelmezések. Számos vendéglátóipari vállalkozó azt feltételezte az élelmiszerbiztonság rendszerének bevezetése komoly anyagi kifizetésekkel, és kivitelezési munkával jár. Ez nem így van, persze vannak szélsőséges esetek. Például egy előre csomagolt egyszemélyes élelmiszereket forgalmazó kereskedő esetében a kritikus szabályozási pont a hűtés megfelelő kapacitásokkal való biztosítását jelenti.
Az élelmiszerbiztonság rendszere egy egyszerű, saját személyzet által működtethető, különös ismereteket nem igénylő élelmiszerbiztonsági rendszer.
A 7 alapelve
a szempontok, amikre figyelni kell
A HACCP rendszer a következő 7 alapelvből áll:
1. Veszélyelemzés végzése
2. Kritikus Szabályozási Pontok meghatározása (CCP)
3. Kritikus határérték(ek) megállapítása
4. A CCP szabályozását felügyelő rendszer felállítása
5. Azon helyesbítő tevékenység meghatározása, melyet akkor kell elvégezni, ha a felügyelet azt
jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt.
6. Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak megerősítésére, hogy a rendszer
hatékonyan működik.
7. Olyan dokumentáció létrehozása, amely tartalmaz ezen alapelvekhez és
alkalmazásukhoz
tartozó minden eljárást és nyilvántartást.
Ami 100 vendéglátósból 99-nek felesleges költség
azaz kártevőmentesítés az élelmiszerbiztonság előírásainak betartására:
Az 1999. évi. LXXI. törvénnyel módosított 1997. évi CLIV. törvény 73. § (1) bekezdése szerint:
"A betegséget terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros, külön jogszabályban meghatározott rovarok, és rágcsálók irtásáról a terület, épület tulajdonosának, illetve kezelőjének rendszeresen gondoskodnia kell."
Az egészségügyi kártevők, és betegséget terjesztő rovarok megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében évente legalább két alkalommal vegyszeres kezelést kell végezni:
- egészségügyi, gyermekvédelmi és oktatási intézményekben
- élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására, és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemek, raktárak, üzletek stb.)
- piacokon és vásárcsarnokokban
- vendéglátóipari és közétkeztetési egységekben
- munkás- és tömegszállásokon
- szállodákdan, üdülőkben, diákotthonokban
- közforgalmú járműveken
- valamint minden olyan nagy forgalmú helyeken, ahol a padló hézagos, és a széksorok rögzítettek (mozik, szinházak, várótermek, szórakozóhelyek)
Az egészségügyi kártevők, és betegséget terjesztő rovarok listája, melynek megelőzéséről, és irtásáról EüM rendelet szerint gondoskodni kell:
-
ektoparaziták, vérszívók: emberen élősködő tetvek, szúnyogok, közönséges kullancs, ágyi poloska, emberbolha,
galambóvantag, vérszívó legyek, vérszívó muslicák, tyúkatka
- endoparaziták: emberi rühatka
- élelmiszer látogatók: legyek, csótányok, hangyák, pikkelyfélék, kecskedarázs, közönséges fülbemászó, házitücsök
- élelmiszer kártevők: élelmiszer molyok, élelmiszer atkák
- környezeti kártevők: házi poratka, portetű
- rágcsálók: patkányok, egerek
- egyéb különleges kártevők
Hogyan csökkentheti a kártevő-védelemre kiadott költségeit?
azaz hogyan juthat leigazolt, eredményes kártevőirtáshoz:
|
